Beszólások

Salem: Nincs klasszabb, mint legyőzni valakit internetes sakkban.
Hilda: Ugyanezt mondtad a kanapéban talált ételekről.

Hilda: Én, és Willard Kraft kettesben egy táncos esten? Tudod mit jelent ez?
Salem: Lopott perceket a takarítószekrényben.
Hilda: Nem. Egész este előle kell menekülnöm. Borzalmasan érzem majd magam egy remek bálban.

Zelda: Őszintén szólva vonzónak tartom.
Hilda: Oh nem. Salem, Zeldának agysorvadása van.

Mr. Kraft: Ms. Spellman, sikerült döntenie a péntek esti bállal kapcsoltban?
Sabrina: Oh még nem tudok dönteni a Szombat esti láz és a Grease között.
Mr. Kraft: Még sosem hallottam ezekről.
Sabrina: Tényleg? Tudja, hogy vége a világháborúnak?

Mr. Kraft: Elég volt, nem veszek több szúsít benzinkutaknál.

Salem: Sabrina, egy albán krumpli termelő le fog verni sakkban!

Salem: Kedves Yuri, hatalmas orrod van…
Sabrina: Salem, én ezt nem írom le.
Salem: Nem hagytad, hogy befejezzem. Hatalmas orrod van pedig csak ostoba majom vagy. Semmi de, kezdj írni!

Zelda: Nem árulom el mért tetszik Willard.
Hilda: Willard? Oh máris Willard-nek szólítod? Jesszus, mikor lesz az esküvő?

Sabrina: Jól nézzetek meg! Ezek megaláztatásaim utolsó percei.
Hilda: Talán örökölt, csak én nem tudok róla?

Sabrina: Hát mégis eljöttetek?
Hilda: Bocsáss meg! De van egy buta szabály, hogy ha szólunk a buliról, a tanács kivágja a nyelvünket.

Salem: Hilda, mit gondolsz a levelemről? Kedves Yuri! Gratulálok, lenyűgöz, hogy ilyen unintelligens személy legyőzött sakkban, gratulálok anyádnak, hogy a bátyjához ment… Itt megállok, innen kissé undok lesz.
Hilda: Ez aranyos volt, Salem

Salem: Azt hittem, hogy nem kedveled Mr. Kraft-ot, amikor a legutóbbi randi után hazajöttél, fél órán át vakaróztál.
Hilda: Igen, de nem volt olyan, hogy valakit visszataszítónak találtál, és már a gondolatától is undorodtál, de megtartottad, mert folyton bókolt?
Salem: Ezt tanítják a templomban.

Salem: Hé, ha napi nyolc órában a hátsódat nyalogatod, neked is nagyszerű ötleteid támadnak.

Salem: Édes, drága, zűrös fejű Sabrinám, hát mit tanultál a mellettem eltöltött évek alatt?
Sabrina: Hogy a mókusok gonosz teremtmények.

Sabrina: Mr. Kraft, ha bármit hall, ami pisztolylövésre esetleg halálsikolyra hasonlítana, akkor téved.

Mr. Kraft: Oh Hilda, mit szólnál, ha szombat este összejönnénk, néznénk a történelmi csatornát és csókolóznánk?

Salem: Hé, még itthon vagy? Nem a bálban lenne a helyed?
Hilda: De, igen csak még várok egy kicsit, szörnyű, hogy nincs, aki elkísérjen.
Salem: Fess magadnak bajuszt, és menj magaddal!

Salem: Kösz szépen Hilda! Soha többé nem nevezlek butának a hátad mögött.

Salem: Oh istenem, érzem a WC csésze szagát.

Valerie: Annyi beszélgetésről fantáziáltam vele, már nem tudom mi a valóság.

Harvey: Hé csajok, bekrepált az automata. Ingyen üdítőket lehet szerezni.
Sabrina: Ez nem számít lopásnak?
Harvey: Oh szuper! Elvetted a kedvemet. Az üdítők kapcsán is vannak erkölcsi kötelezettségeink.

Sabrina: Oh de legalább megtörte a jeget.
Libby: És az erkölcsi ízlés határát.

Valerie: Segíts eljutni a vészkijárathoz!
Sabrina: Légyszí! Választ kell adnod Justin-nak, ne toldd el!
Valerie: Már eltoltam, bele az arcába.
Sabrina: Hiszen a srácoknál a böfögés a második anyanyelv.
Sabrina: Ne akard, hogy szónokolni kezdjek neked!

Libby: Figyelem, köszöntsük hangosan Valerie „Böfihead”-et!

Hilda: Nézzük meg a Titanicot! Megváltoztatjuk a végét.
Zelda: Hilda, nem fizetek 7 dollárt, hogy lássalak DiCaprioval csókolózni. Amúgy is randim van péntek este és a fülemet tisztítom. Még beledobhatod a tiédet.
Hilda: Most tisztítottam ki. Nézd meg!
Zelda: Most legalább nincsenek benne sáskák.

Hilda: Salem, beszorult a fejed a lekvárosüvegbe?
Salem: Kérlek, igyekezzetek! Lassan egy órája a fejemen van.
Zelda: Akkor, mért nem szóltál előbb?
Salem: Nem volt gond, amíg el nem fogyott a mogyorózselé.
Hilda: Salem, ez egy kétségbeesett kiáltás?
Salem: Nem. Ez az: segítség elfogyott a levegő vegyétek le, és mesterséges légzést kérek!
Zelda: Salem, te csak egy csókot akarsz lopni.
Salem: Az ajkaim édesek a zselétől.
Hilda: Le kéne szedni róla. Te viszed állatorvoshoz, vagy nekem kell?
Salem: Lódokit ne! Hideg a keze, az asztala, a műszerei. Oh azok a műszerek!
Zelda: Legalább legközelebb több eszed lesz.
Salem: Meg kellett volna fulladnom, amikor még lehetett.

Salem: Imádom, ha gügyögnek nekem.

Libby: Én se láttam Böfirózsikát a bizonyos incidens óta.
Sabrina: Egy nap téged is elárul a tested, Libby. Már alig várom.

Sabrina: Mondd Libby! Mért élvezed, annyira mások szenvedését?
Libby: Mert egészségesen gonosz ember vagyok.

Salem: Nem ilyen átalakulásra vártam, mintha fonográf lennék.

Hilda: Ha tudnád, milyen volt, amikor én böfögtem a suliban.

Sabrina: Valerie, hogy jutottál be?
Valerie: Valaki kicsúsztatta a kulcsot, pedig csak a cicád volt itthon.
Sabrina: Oh szóval ő engedett be.

Salem: Ha megbocsátotok el kell távolítanom a kurblit a hátsómból.

Zelda: Úgy szabadulhatunk meg a szégyentől, ha legyűrjük.
Hilda: Vagy mérget teszünk a városi csatornába.

Sabrina: Olyan világ kéne, ahol elfuthatunk a problémáink elől.
Hilda: Ahogy szoktuk?

Zelda: Hilda, minek kértelek meg, hogy szárítsd meg a fülem? Nem lehet felakasztani, kiterítve kell szárítani.
Hilda: Sajnálom sosem ment nekem a mosás.

Sabrina: Van rá mód, hogy megszabadítsam a szégyenérzetétől?
Salem: Nos, van egy varázsige.
Sabrina: A nénikéim szerint nincs.
Salem: Egy csókocskáért elárulom. De azt már most is elmondhatom, hogy a szégyenűző átokról sokat írnak a Gerald Ford címszónál.
Sabrina: Köszi Salem!
Salem: Hű-ha ezt nagyon elcsesztem.

Libby: Szia Valerie! Klassz a böfid, vagyis az öved.

Valerie: Ugye banántrutyi volt a fenekemen miközben beszélgettünk?

Zelda: A Másik Világ Szigeteken jártál?
Sabrina: Honnan tudod?
Zelda: Ott töltöttük a pubertás korunkat.
Hilda: Vörös hajam volt.

Hilda: A legjobbat szeretnénk Salemnek még ha ehez pucér fenék kell is.
Salem: De a gyönyörű doki néni meglátja a csupasz popómat.

Salem: Gyerünk Sabrina, még elkésel, és nekem kell az ágyad.

Salem: Hé tartozom neked. Hálás vagyok, hogy ilyen csinos gatyóval takartad el a popsimat.
Sabrina: Azért vartam, mert undorított a csupasz csirkebőröd.
Salem: Még jó, hogy nem bajlódtam a köszönőlevéllel.

Sabrina: Ugye, nem akar neki jóét puszit adni?
Hilda: Oh remélem nem. Nincs távolságérzete, az orrát a szemembe szokta nyomni.

Mr. Kraft: Mrs. Polaudie betegsége idejére hagyott önöknek egy feladatot, aminek végrehajtása közben megtapasztalhatják a házasság örömeit és viszontagságait. Különös de nem említi a megaláztatásait, kínjait és fájdalmát. Manapság mindenki olyan optimista.

Libby: Szívesen segítenék a tanár úrnak kialakítani a párokat, hogy maradjon elég ideje a kesergésre.
Mr. Kraft: Köszönöm Libby, maga nagyszerű segítség.

Sabrina: Micsoda meglepetés, akár a decemberi hó.

Hilda: Mért nem árulod el, miről beszélgettetek Willard-del?
Zelda: Azért mert semmi közöd hozzá?
Hilda: Oh a karjára tetováltatta a nevem. Ugye?
Zelda: Nem, dehogyis.
Hilda: Oh szóval láttad a karját?

Salem: Mi a baj, valaki csokit csempészet a mogyoróvajadba?

Zelda: A mondás szerint a tánchoz ketten kellenek.
Salem: Zelda, könyörgök ki akar itt táncolni? Van két emberünk, akik… Oh kérlek, folytasd!

Sabrina: Nem számít, mit csinál Libby, Harvey sosem csalna meg.
Salem: Ezt hittem én is, amikor Madam Curie-vel jártam. Marie egyre több időt töltött Pierre-rel. Azt mondták, csak kísérleteznek, de én okosabb voltam.
Folyton hajtogatta klisét.
Sabrina: Tűnj el, vagy hívom a zsarukat?
Salem: Nem. Nem bízol bennem?
Sabrina: Onnan tudtad, hogy megcsal, mert ezt kérdezgette tőled?
Salem: Igen, és béreltem egy magánnyomozót, aki képeket hozott a köztük lévő sugárzásról.

Libby: Viszlát Sabrina, nem tartunk vissza a magányos fagyi nyalogatástól.
Sabrina: Megvan még a nyomozód száma?
Salem: Tényleg van egy kis fagyid?

Sabrina: Már nem ellensúlyként dolgozol?
Roland: Teljesen digitalizálódtak.

Libby: Külön polc van a könyveidnek, az ebédednek és egy a szagtalanítónak, ami a tornacipőd mellett funkcionál.

Roland: Csinálj úgy mintha nem ismernél!
Sabrina: Oh nem nehéz, arról álmodok.

Harvey: Nem Sabrina rokona vagy?
Roland: Nagy tévedés szépfiú.

Sabrina: Tudj meg mindent! Képeket akarok, videót, a pénz nem számít!

Zelda: Hilda, keress egy pszichiátert, aki kigyógyít ebből a folytonos gyanakvásból!
Hilda: Remélem nem a vágóhídra visz, az volt a kedvenc helyünk.

Salem: Én beszélhetek feltéve, ha kapok elég halat.

Harvey: Hé Sabrina, mi újság?
Sabrina: Ezt meg hogy érted?
Harvey: Sehogy.
Sabrina: Oh szóval titkolózol előttem?

Harvey: Libby vár rám, ma este van az évfordulónk.
Sabrina: Mért az igazi férjek nem feledkeznek meg a házassági évfordulókról?

Sabrina: Mi az hogy nem tudja, hogy hol vannak? Miféle anya maga? Halló? Halló Mrs. Kinkle? Halló?

Sabrina: Ez a te kocsid?
Gordie: Az lesz 53 részlet után.

Zelda: Elmentem.
Hilda: Oh ma este randiztok? Oh ki is ment a fejemből. Nincs szánalmasabb egy múltban merengő nőnél.
Salem: Csak az, aki fürdőköpenyben és szőrös papucsban üldögél, és a macskájával beszélget.

Libby: Meglepetés!
Harvey: Ez nem egy Bowling klub!
Libby: Tudom, meghitten akartam ünnepelni az évfordulónkat.
Harvey: Ezért gondoltam, hogy Bowling-ozni megyünk.

Zelda: Oh istenem! Hogy találtál erre a meghitt helyre?
Mr. Kraft: A focicsapatunk hátvédje mesélt erről büntetés alatt.

Salem: Ne kelljen néznem! Különben ki kell kaparnom a saját szememet!
Hilda: Nyugi, mókás lesz, mint egy horror film csak csúnyább!

Sabrina: Miért van itt ennyi fa? Nem látok be a többi kocsiba.
Gordie: Ez a lényeg.

Roland: Személyit és jogosítványt azonnal átadni, különben Nagy Eddel gyűlik meg a bajod!

Salem: Életemben nem unatkoztam ennyire, pedig napi 18 órában bámulok a semmibe.

Zelda: Oh van egy remek ötletem! Először soroljuk fel a Jupiter összes holdját a súlyuk szerint!
Mr. Kraft: Oh istenem!

Rolnad: Beugrasz, felméred a helyzetet, dobod Harvey-t, sírsz a vállaimon és boldogan élünk! Plusz van még néhány hosszú távú tervem.

Libby: Most, hogy kettesben vagyunk, nem akarsz mondani valamit?
Harvey: De igen, ha közelebb jössz, kiesek a kocsiból.

Zelda: Még soha életemben nem voltam rád ilyen dühös!
Hilda: Ez nem igaz. Emlékszel, amikor gyerekkorunkban eltörtem a kulcscsontodat?

Mr. Kraft: Nővérek és rajtam veszekednek. Hé férfi vagy, igazi férfi vagy!

Zelda: Semmi se történt volna, ha féken tudtátok volna tartani a primitív ösztöneiteket, ha nem hagyjátok, hogy elvakítson a féltékenység!
Salem: Én nem féltékeny voltam, hanem éhes.
Hilda: Én féltékeny voltam, és éhes is.

Gordie: Szóval kiderült, hogy a házasságunk tökéletes kudarc volt. Köszönöm.
Mr. Kraft: Csodálatos! Ez az, csodálatos! Emlékek. Higgyék el kérem öröm látni, hogy egy fiatal pár a helyes ösvényen jár, ötös.

Sabrina: A viselkedésem bebizonyítja, hogy mit érzek irántad, bár elégé különös agybajos módon.
Harvey: Tudom, hogy szeretsz. De bíznod is kell bennem, és higgy nekem, ha azt mondom, hogy csak te vagy!
Sabrina: Hiszek is. Nem mintha korábban nem hittem volna, mert hittem, nagyjából de nem úgy, mint ahogy most.